Sajnálom, hogy piros a kabátom.
Sajnálom, hogy csillog a karkötőm, a fülbevalóm, az órám és a táskám is.
Sajnálom, hogy a szemem is úgy festem ki, mintha Oscar-díj átadásra mennék.
Sajnálom, hogy a cipőm platformos, és nem mozog még a sarka a nem éppen pehely súlyom alatt.
Sajnálom, hogy 60 ezres telefonom van.
Sajnálom, hogy vörös a hajam.
Sajnálom, hogy mikor befordul a busz, én szállok le elsőnek, és nem megyek hátra a cigánytelepre, ahol még az ég is besötétedik.
Sajnálok mindent, de nekem ez így jó.
Azt pedig végképp sajnálom, hogy nektek erre nem telik, és a buszon, mikor már ketten vagytok, akkor elkezdtek viháncolni és megszólni.
Annak egyébként örülök, hogy kifigyeltétek, hogy hol szállok fel. Ha esetleg sötétedés után jönnétek kirabolni a házat, szóljatok már ide, kinyitnám a kaput, ajtót, lefőznék esetleg egy kávét, teát, amit csak kértek, hogy minden nyugodtan menjen, ne kelljen még ezzel sem erőlködnötök. Vagy most éppen megvagytok a segélyből, amit anyádék kapnak a 12 dázsvíred után? Jaj értem. Hát én ilyet nem kapok, hiába egyedül nevel anyukám 6 éves korom óta, számomra az ismeretlen. Én elmegyek dolgozni azért, hogy azt, amit más magyar nők megdícsérnek, és amit ti kínotokban, mert nem tudotok mit mondani rá, szídtok - meg tudjam venni, a saját pénzemen, amiért reggel én kelek fel, és én indulok el érte.
Pedig én csak felszálltam egy buszra. Nem vagyok kurvás, nem vagyok picsa. Egyszerűen így érzem jól magam. Nem tehetek arról, hogy a te tűsarkúdnak mozog a sarka, menj el dolgozni és vegyél egy normálisat. És próbáld meg nem lenézni rólam. Azt hiszem, örülnél neki, ha csak egy darabot kapnál abból, ami ma rajtam volt :) De legalább a fülbevalóm lemeoztátok. Aggódtam, hogy cigányos. De mivel még most is rajtam van, és felszálláskor nem tűnt el már a 2. lépcsőfokon, gondolom, nem a ti stílusotok.
Egyébként, ha éppen nem a Metroba mentem volna, akkor én is szívesen megnzétem volna, hogy hol laktok. Vajon melyik putriban?
A hajam pedig valóban festett, és szerintem ne, ne fessétek ilyenre, még viccelni is rossz vele. A ti fekete cigány hajatokat még a jégszőke sem világiosítja ki - egy árnyalattal sem. Ezt irigylem is, ha nekem ilyen lenne, nem kéne problémáznom a hajnövesztésemen, hogy törik a vége. 2 hét alatt loboncos cigány hajam lenne. :)
Pedig én csak felszálltam egy buszra... :) Gyomor remegve, ahogyan szoktam, mikor meglátom a 24-es számot a buszon (basszameg, most is ezt értem el..) és a sötét fejeteket. Meg a kizsdázsvíreket, akik a duplaülésen minden megállóban átlökik a lábukat, hogy nehogy leüljön valaki. Nos. Nem hinném, hogy oda bárki is leülne, nem túl csábító a látvány. Ráadásul kevés tavaszi kabáton van retinafelismerő, számzáras, ujjlenyomat olvasó zseb, hogy csak az nyúljon bele, aki a tulajdonosa. Merthogy amikor ezzel a busszal utazom, folyton a zsebeim tapogatom, meg a veséim, hogy megvannak-e még. Azt pedig el sem tudom dönteni leszállásig, min nézzek időt: a telefonomon vagy az órámon. Félek, hogy utoljára néztem meg rajta.
Végezetül pedig azt sajnálom, hogy anyád megszült. Illetve, hogy a kedves nőgyógyász nem rúgta hasba azonnal, mikor a legkisebb jele is felmerült annak, hogy te már élsz benne.
Sajnálom
:)
update1: Éljen a magyar sajtószabadság és minden kisebbségi (ugyan, lassan még a zsebemből is egy cigányt húzok elő zsepi helyett...) 'Megyünk magyart verni' postja! - gondoltam, megosztom fb-on, de csak félpercig volt látható a falamon a link, eltűnt... :)
